A h�sv�tot megel�z� nagyb�jt utols� hete a nagyh�t, mely vir�gvas�rnappal kezd�dik �s h�sv�tvas�rnappal �r v�get. Vir�gvas�rnappal indul a h�sv�ti �nnepk�r. Ezen a napon J�zus Jeruzs�lembe val� bevonul�s�nak eml�k�re az emberek barka�ggal mentek a templomba. Az egyh�zban a nagyh�t rendeltet�se, hogy megeml�kezz�nk Krisztus szenved�seir�l. Ezen a h�ten �r v�get a 40 napos b�jt, �s �jj�sz�letik a term�szet. A nagyh�t cs�t�rt�k�n - nagycs�t�rt�k�n - megsz�nik a harangoz�s: - "a harangok R�m�ba mennek" - k�zismert sz�l�s szerint, legk�zelebb nagyszombaton sz�lalnak meg �jra. Ez a nap egyben J�zus szenved�s�nek kezdete is.

Nagyp�ntek J�zus kereszthal�l�nak eml�knapja, a legnagyobb b�jt �s gy�sz ideje. A p�nteki napot �ltal�ban szerencs�tlennek v�lt�k. Ilyenkor tiltott�k az �llattart�ssal �s f�ldm�vel�ssel kapcsolatos munk�kat, nem sz�tottak t�zet �s nem s�t�ttek kenyeret sem.

Nagyp�nteken hajnalban volt szok�s a patakra menni �s abban megm�rt�zni. Aki ezen a napon foly�v�zben megmosakodott az eg�sz �vben szerencs�snek mondhat� volt - tartotta r�la a hiedelem.

H�sv�t meg�nnepl�se m�r nagyszombat d�lut�nj�n megkezd�dik. Ism�t megsz�lalnak a harangok, ekkor �r v�get a nagyvennapos b�jt, a h�st�l val� tart�zkod�s - innen sz�rmazik az �nnep magyar elnevez�se is.

A nap legfontosabb esem�nye a templom keresztel�viz�nek megszentel�se volt. Azt tartott�k err�l a v�zr�l, hogy akit el�sz�r ezzel az "�j v�zzel" megkereszteltek, eg�sz �let�ben szerencs�s lesz.

H�sv�t vas�rnapj�n is fontos szerepe volt a v�znek. �gy tartott�k, aki hamarabb mer�t vizet, az lesz a szerencs�s. Szok�s volt m�g piros toj�st tenni mosd�v�zbe �s arr�l mosakodni, hogy az eg�sz csal�d eg�szs�ges legyen. A r�gi h�sv�t legszebb esem�nye volt az �telszentel�s.

A d�lel�tti mis�re gondosan el�k�sz�tett, kend�vel letakart kos�rral mentek a h�v�k, h�sv�ti sonk�t, b�r�nyt, kal�csot, toj�st, s�t m�g bort is vittek megszenteltetni a templomba. A pap meg�ldotta az �teleket. A hossz� b�jt�l�s ut�n ezeknek az �teleknek az elfogyaszt�s�val kezd�d�tt �jra a h�sfogyaszt�s, a "h�s v�tele". A h�sv�ti �telszentel�s egyes falvakban m�g m�ig is �l� hagyom�ny. A megszentelt �telek marad�k�hoz is sokf�le k�pzet kapcsol�dott: pl. a szentelt kal�cs marad�k�t a ty�koknak adt�k, hogy sokat tojjanak. Szok�s volt az is, hogy a megszentelt toj�st a csal�d k�z�sen fogyasztotta el, az�rt, hogy ha elt�vedn�nek jusson esz�kbe, hogy kivel ett�k a h�sv�ti toj�st �s hazatal�ljanak.

Az �nnep egyik d�sze �s egyben "kenyere" a cifr�ra fonott nagy kal�cs. Alapja szinte egyugyanazon kelt t�szta, amit a k�l�nb�z� n�pek elt�r� hagyom�nyaik �s v�rm�rs�klet�k szerint �zes�tenek, f�szereznek, d�sz�tenek.

Az �nnep szinte �ldozati eledele a h�sv�ti b�r�ny, amely Krisztust jelk�pezi. V�g�l a legr�gebbi eledelek k�z� tartozik a toj�s, ami az �let �s �jj�sz�let�s jelk�pe. Ahogyan a toj�sb�l �j �let kel ki, �gy t�mad fel Krisztus is a s�rj�b�l, az emberek megv�lt�s�ra. A sonka a paraszt�let gazdas�gi �s kultikus rendje k�vetkezt�ben v�lt m�r igen r�gen jellegzetes h�sv�ti eledell�.

TOV�BB