“Az eg�szs�ges elme nem m�s, mint a val�s�ghoz val� felt�tlen ragaszkod�s.

�let�nket egy val�s vil�gban �lj�k. Hogy j�l �lj�nk, sz�ks�ges, hogy a lehet� legjobban meg�rts�k a vil�got. Ez a meg�rt�s nem k�nny�. A val�s�g �s a val�s�ggal v�llalt viszonyunk sz�mos eleme kellemetlen �s f�jdalmas sz�munkra. Csak a szenved�s �s az er�fesz�t�s vezethet el a meg�rt�sig. Ezt mindannyian sz�vesen elker�ln�nk, ki kisebb, ki nagyobb m�rt�kben. Bizonyos kellemetlen t�nyeket kil�k�nk tudatunkb�l. Azaz: megpr�b�ljuk tudatunkat oltalmazni a val�s�gt�l. Erre k�l�nb�z� m�dszereket alkalmazunk, amelyeket a pszichi�tria v�dekez� mechanizmusoknak nevez. Mindannyian alkalmazzuk a v�dekez� mechanizmusokat, �gy korl�tozva tudatoss�gunkat. Ha lustas�gb�l vagy a szenved�st�l val� f�lelemb�l sikeresen v�delmezz�k tudatunkat, a vil�gr�l alkotott k�p�nk igen kev�ss� fog hasonl�tani a val� vil�ghoz.”
(M. Scott Peck: A j�ratlan �t)



“M�sok r�lad alkotott v�lem�nye nem kell, hogy a te val�s�godd� v�ljon!”
(Les Brown)



“R�l�t�sunk a val�s�gra olyan, mint egy t�rk�p, melynek seg�ts�g�vel igyeksz�nk eligazodni az �let ter�let�n. Ha a t�rk�p j�, rendszerint meg tudjuk hat�rozni helyzet�nket, s ha tudjuk, hova k�v�nunk eljutni, rendszerint azt is leolvashatjuk r�la, mely �tir�ny vezet el c�lunkhoz. Ha a t�rk�p rossz, t�bbnyire elt�ved�nk.

Mindez nyilv�nval�, az emberek m�gsem mindig l�tj�k be. Nem l�tj�k be, mert a val�s�ghoz vezet� �t nem k�nny�. El�sz�r is, az ember nem a t�rk�ppel egy�tt sz�letett, el�bb meg kell rajzolni, ez pedig er�fesz�t�st k�v�n. Min�l nagyobb er�fesz�t�s megt�tel�re vagyunk hajland�ak, ann�l nagyobb �s pontosabb t�rk�p�nk lesz. �m sokan nem hajland�ak semmilyen er�fesz�t�sre. M�sok befejezik a rajzol�st kamaszkoruk v�g�re. Az � t�rk�p�k kicsi marad �s v�zlatos, a vil�gr�l alkotott k�p�k egyoldal� �s f�lrevezet�. �let�k del�n az emberek rendszerint f�lhagynak t�rk�p�k rajzol�s�val. �gy �rzik, t�rk�p�k teljes, vil�gn�zet�k helyes (s�t: szent �s s�rthetetlen), �s semmi sz�ks�g�k nincsen �jabb �rtes�l�sekre. Mintha kif�radtak volna.

Csak viszonylag kev�s ember el�g szerencs�s ahhoz, hogy �lete v�g�ig folytassa a val�s�g titkainak felt�rk�pez�s�t, hogy a vil�g �s az igazs�g meg�rt�s�t �jra �s �jra fel�lvizsg�lja, t�rk�p�t nagyobb�tsa, vonalait finom�tsa, egy-egy vonalat �jrarajzoljon.

A t�rk�pez�s legnagyobb probl�m�ja nem az, hogy a semmib�l kell kezdeni, hanem az, hogy �lland�an fel�l kell vizsg�lni a munk�t. Maga a vil�g �lland�an v�ltozik.”
(M. Scott Peck: A j�ratlan �t)



“A vall�s elv�laszthatatlan a csod�t�l.
�s itt nemcsak a csod�s tettekr�l �s legend�s esem�nyekr�l van sz�, hanem az im�ds�gr�l is.
Im�j�ban az ember azt k�ri az Istent�l, hogy tegyen csod�t.
Csoda alatt azt �rti, hogy l�pjen �t az �r a k�rlelhetetlen t�rv�nyeken, �s v�ltoztassa �t a neh�z val�s�got. K�nny�tsen a s�lyos �letterheken, l�gy�tson a f�jdalmon, seg�tsen gondolatai, rem�nyei �s v�gyai megval�sul�s�ban.
Kereszt�ny sz�val az im�ds�g kegyelmet k�r t�rv�ny helyett.
A kegyelem pedig – ebben a k�kem�ny t�rv�nyvil�gban – csoda.”
(M�ller P�ter: Titkos tan�t�sok)



“Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megval�s�tani, m�gnem j�n valaki, aki err�l nem tud, �s megval�s�tja.” (Albert Einstein)



“Abszol�t szabads�g nem l�tezik, helyette csak a v�laszt�s szabads�ga l�tezik, vagyis az, hogy magunk v�lasztjuk ki, mi mellett k�telezz�k el magunkat.”
(Paulo Coelho: A Zah�r)



“Az a m�sodperc, amikor igaz�n szeret�nk, �let�nk egyetlen val�s�gos pillanata.
A t�bbi nem az.
A t�bbi boldogtalan var�zslat. �r�let. Teli f�lelemmel �s szomj�s�ggal. Mi persze �ppen ford�tva gondoljuk. Mi azt hissz�k, hogy az a “val�s�g”, amikor egyed�l, k�v� dermedt, mag�nyos l�lekkel �l�nk. Val�s�g a h�tk�znap, a k�z�ny, az egoizmus, az �n, az eny�m, a p�nzkereset. Val�s�g a t�v�, a robot, a rohan�s, a v�s�rl�s, az aszfalt, a “senkihez sincs k�z�m” �let�rz�se. �s a szerelemr�l v�lj�k, hogy k�pr�zat, m�mor. Amikor val�ban szeret�nk, mondj�k r�nk az emberek, hogy “Te el vagy var�zsolva, �regem! Te meg�r�lt�l!” - mik�zben egy t�vedhetetlen hang lelk�nk m�ly�r�l azt mondja: “Itt akarok maradni, mert mindig ide v�gytam! Itt akarok �lni, �r�kk�!”
Amikor szeretj�k egym�st: kij�zanodunk.



Fel�bred�nk.
�let�nk val�s�gos �llapota az, amikor szeret�nk. Ezt a csod�t rendszerint akkor �rj�k el, amikor f�ladjuk a g�rcs�s �nv�delm�nket, �s elkezd�nk egym�sban, egym�s�rt �lni.” (M�ller P�ter: Szeretetk�nyv)



“Szokott kudarca a nagyon feldics�rtnek, hogy nem v�ltja be a hozz� f�z�tt rem�nyt. A val�s�g sohasem �r fel az elk�pzel�ssel, mert k�nny� gondolatban magunkra ruh�zni minden t�k�lyt, de neh�z el�rni. A k�pzelet a v�ggyal t�rsul �s mindig t�bbet tesz fel a dolgokr�l a val�s�gn�l. B�rmilyen nagyok a kiv�l� tulajdons�gok, a k�pzet�kkel nem versenyezhetnek, s mivel a t�lajzott v�rakoz�st megcsalj�k, ink�bb ki�br�ndul�st keltenek, mint csod�latot. A rem�ny, nagy megham�s�t�ja az igazs�gnak. Az okoss�g seg�tsen a bajon, �s int�zze �gy, hogy az �lvezet nagyobb legyen az �hajn�l. N�mi el�legezett hitel alkalmas a kiv�ncsis�g felkelt�s�re, de nem k�telez semmire. Jobban j�rsz, ha a val�s�g t�lsz�rnyalja az elk�pzel�st, �s t�bb, mint hitt�k.” (Graci�n)



“Minden szavadat �gy �rni le, �gy ejteni ki, hogy elb�rja a vil�gi val�s�g teherpr�b�j�t is. Tal�n ez az �r�s �s az �let titka. Mert hasztalan �ll a sz� hely�n az irodalmi t�rfogatban, ha vil�gi t�rfogatban nem b�rja el a val�s�g l�gk�ri nyom�s�t.” (M�rai S�ndor: F�ves k�nyv - A val�s�g teherpr�b�j�r�l)



“S mert a jellem maga az ember, hasztalan iparkodunk eltitkolni azt: jellem�t �ppen olyan kev�ss� rejtegetheti az ember, mint ahogy testi l�ny�t nem tudja elrejteni semmi k�dsapka. Ideig-�r�ig viselhet�nk az �letben �lszak�llt �s �lruh�kat, de egy pillanatban lehull r�luk minden jelmez, �s megmutatkozik a val�s�g. Egy mozdulat, egy sz�, egy cselekedet v�g�l is el�rulja igazi jellem�nket: az �larcosb�l csak alkalmi lehet. S a tal�lkoz�s egy jellem val�di saj�ts�gaival a legnagyobb emberi �lm�ny, melyben r�sz�nk lehet.”
(M�rai S�ndor: F�ves k�nyv - Az emberi jellemr�l)

M�sok hib�inak �s ak�rmilyen gyarl�s�gainak elvisel�s�ben t�relemre t�rekedj�l; mert tebenned is el�g sok van, amit m�snak kell elt�rnie.
(Kempis Tam�s)

 Olyan furcs�k vagyunk mi emberek,
A szem�nk s�r , az ajkunk nevet.
Azt hissz�k m�sr�l, hogy boldog tal�n
S irigyked�nk egy-egy szav�n.
Azt hissz�k, ha a m�sik szeme ragyog,
Gondolatai tiszt�k s szabadok,
S nem vessz�k, dehogy vessz�k �szre,
Hogy k�nnyek �gnek csillog� szem�be.
Oly furcs�k vagyunk mi emberek,
A szem�nk s�r ,az ajkunk nevet.
Hazugs�g az eg�sz �let�nk,
Mert akkor is s�runk, amikor nevet�nk
( Dante)

A vil�gon mindenki a boldogs�got hajszolja - �s van is egy biztos m�d, amellyel megtal�lhatjuk: ellen�rizz�k a gondolatainkat. A boldogs�g nem a k�ls� k�r�lm�nyeken, hanem a bels�nk�n m�lik. Nem az a t�ny tesz boldogg� vagy boldogtalann�, hogy mid van, ki vagy, hol vagy, mit csin�lsz - csakis az, hogy mit gondolsz minderr�l. P�ld�ul k�t ember lehet ugyanazon a helyen, �s teheti ugyanazt egyszerre, mindkett�nek nagyj�b�l ugyanannyi p�nze �s tekint�lye lehet - m�gis lehet az egyik szerencs�tlen, a m�sik pedig boldog. Mi�rt? A dolgok elt�r� meg�t�l�se miatt. �ppen annyi boldog arcot l�ttam a puszt�t� h�s�gben napi h�t cent�rt izzad� �s k�szk�d� k�nai munk�sok k�z�tt, mint a New York-i Park Avenue l�gkondicion�lt hivatalaiban.
(Dale Carnegie)

A l�leknek is van b�ja, mely a sz�v �kess�ge, a szellem �nnepe.
�m nem mindenki rendelkezhet vele, mert felt�tele a bels� nagys�g. Els� l�p�s, j�t mondani ellens�g�nkr�l; a m�sodik, j�t tenni vele.
A bossz� lehet�s�g�t kihaszn�latlanul hagyni; a gy�zelem pillanat�t nagylelk�s�gg� v�ltoztatni.
Az er�ny sohasem sz�nlel, nem �lt mag�ra d�szes ruh�t, nem �rm�nykodik, �s nem al�z meg senkit, az �let legegyszer�bb �s legbonyolultabb pillanataiban is az marad ami volt: er�ny.
(Baltasar Graci�n)

�rtelm�nk er�pr�b�ja: mennyire b�rjuk sarkunk al� tiporni a lelki f�jdalmainkat.
(G�rdonyi G�za)

A b�lcsess�g nem m�sok, hanem �nmagunk ural�sa.
A nemess�g nem n�v vagy hatalom, hanem �nmegismer�s k�rd�se:
ismerd meg �nmagad, s magadban az eg�sz vil�got megleled. A boldogs�gnak nincs k�ze ranghoz �s vagyonhoz, egyszer�en csak harm�nia dolga.
/Lao-Ce/

 Tanulj meg csendben maradni. A lehet�s�g n�ha igen halkan kopogtat.
(H. Jackson Brown)