Rem�nyik S�ndor: �lmodsz-e r�la?

�lmodsz-e r�la, mondd?
Elj�r-e hozz�d olyan suhan�,
Nesztelen l�ptekkel, mint �let�ben?
�rzed-e �dess�g�t k�zel�nek?
Barna haj�t, f�jdalmas-nagy vadgesztenye-szem�t,
L�lek-kit�g�totta pupill�j�t,
Lez�rt ajk�t, a keskenyvonal�t,
Mely hallgatni, jaj, r�gen megtanult,
Jaj, szinte oly j�l, mint a kopors�ban:
Haj�t, szem�t, arc�t, ajk�t, alakj�t
�lmodban l�tod-e?
S azt a neh�ny apr�, keser� r�ncot,
Miket az elfojtott betegs�g
S �v�i�rt �r�k aggodalom
Olyan kor�n sz�ntogatott
Von�sainak finom f�ldj�be m�lyen, m�lyen?
H�t ritka mosolyg�s�t l�tod-e?
S m�g ritk�bb nevet�s�t,
Mely, ha kibuggyant, mindig k�nny buggyant vele,
Mintha mondan�: Nevet�s k�zben is f�j a sz�v?



�lmodsz-e r�la, mondd?

�lmodnod kellene.
Hiszen vele �lted az �leted.
Feles�ged volt, �leted fele.
S szeretted,
Szeretted sz�zszor er�sebben n�lam.
Mert b�rtad, s merted �letedhez k�tni
�let�t, ahogy f�rfim�dra kell.
S boldog volt�l, �s boldog volt veled--.
Vagy - �n szerettem jobban m�gis, �n,
Aki nem mertem karjaimba vonni,
Mert tudtam: nem lehetek semmije,
�lmok sz�nyeg�t teregethetem csak
Szeg�ny, megf�radt l�bai el�?



�lmodj r�la!

�lmodnod kellene!
�lt�l hiszen annyit a k�zel�ben!
L�ny�nek ezer apr� r�szlet�t
Ismerted, mely nekem rejtve maradt.
Tudt�l ezer nem-sejtett �dess�get
S lelke rejtett, p�kh�l�s zugait,
Hol m�gis �szi napf�ny bujdosott
S a p�kfon�lon csillogott a harmat
S ez�strezg�ssel reszketett a d�r:
Te tudhattad tal�n csak - egymagad.
Mit ismertem �n? P�r nagy vonalat.
Vajon e p�r vonal volt l�nyege?
Nekem fresk� volt - neked mozaik.
�lmaidban m�g �sszerakhatod.
�lmodj h�t, rettent�n kifosztott ember!
Gazdagok lehetnek az �lmaid!
Az �lmaidban m�g gazdag lehetsz!
L�ttad annyi dr�ga h�tk�znapon,
S j�ban-rosszban oly bens�s�gesen
Osztozkodt�l vele. . .
Osztoztam �n is, �, igaz,
De csak kiv�teles nagy �nnepen.
Nem b�rtam, nem mertem �s nem akartam
A k�t karomba z�rni.
F�ltettem �sszhangj�t a sz�veinknek,
F�ltettem �t az �let vad kez�t�l,
S f�ltettem k�nyes, �nz� magamat.
Elengedtem h�t, hogy meg�rizhessem,
Mint p�k a fonalat -:
Helyette - r�la sz�tt �lmaimat!



�lmodsz-e r�la, mondd?

�n, am�g b�s f�l�nnyel
�s k�pzelt diadallal
Csak hagytam peregni az �letet -
�lmodtam r�la szakadatlanul
T�nd�ri sz�peket.
S ki�lmodtam magam.
�s most nincsenek t�bb� �lmaim.
Se nappal nincsenek, se �jjelente.

Mit nem adn�k pedig,
Ha l�thatn�m egyetlenegyszer b�r!
�rezn�m �dess�g�t k�zel�nek!
Barna haj�t, vadgesztenye-szem�t,
Mellyel most j�tsznak �szi angyalok -
L�lek-kit�g�totta pupill�j�t,
Egy-egy bar�zd�t dr�ga f�ldj�n,
Egy mosoly�t ha l�thatn�m! - egy k�nny�t
Ha �rezn�m forr�n kezemre hullni!
Agg�dn�nk egy�tt �s nevetn�nk egy�tt,
S f�jna sz�v�nk nevet�s k�zben is!

�lmodtam r�la eg�sz �letemben,
Ki�lmodtam lelkemet, magamat.
S �lmaimban most meg nem l�togat
Soha, soha!

�lmodsz-e r�la, mondd?
Mert ha �lmodsz, hi�ba vesztes�ged:
Kett�nk k�z�l Te vagy a boldogs�g