Egy ismeretlen, kong� nagy szob�ban,
hol n�h�ny sz�k van �s egy zongora,
itt mondan�m meg, hogy m�r nem szeretlek,
s tal�n nem is szerettelek soha.

S �t�lelne a kong�, ismeretlen,
s egyed�l maradhatn�k, mint a fa,
jutalm�ul, hogy b�tran ezt hazudtam,
mert oly neh�z. De hol van a szoba?



Szikla

Szikla vagyok, �lj r�m �s n�zz le a m�lybe,
Amint �n n�zek le m�r sz�zezer �ve.
A t�j sokszor vedlett, n�pek j�ttek-mentek,
Csak �n nem bontottam meg az �si rendet.

Szelek megpofoztak, es�k megvessz�ztek,
S meg nem mozd�tottak, soha le nem gy�ztek.
Zort telek sz�z r�ncot v�jtak kopony�mra,
De l�gy mohok �ltek minden kicsi r�ncba.

Szikla vagyok, �lj r�m �s pihenj meg, v�ndor,
Hogyha van kenyered, vedd ki tarizsny�db�l,
Hogyha b�natod van, s�rj�l k�nnyet b�ven,
T�rni s megmaradni, ember, tanulj t�lem.



Halk suhog�s

Csendes, langyos es� suttog az ablakon,
leng� �ghegyeken penget a cinke m�r,
t�lr�l h�talanul n�z le a hosszu h�t
s j�g nem zajlik a Kis-Dun�n.

H�vj, h�vj, halk suhog�s. V�rtalak, indulok.
Kedves permeteged mossa meg arcomat.
Hetvenh�t tavaszom lelke lebeg k�r�l,
hogyha h�s�det �rzem.

Nemcsak r�ti gyepek sejtik, amit hozol,
s �zottan neszel� t�gszem� szarvasok:
v�n sz�vvel magam is �rtem a suttog�st:
- Sz�p tavaszt hozok. Ember, �lj!



Csend

Szikla �res s�t�tj�ben
t�tong� �reg k�zep�n
az �g� f�klya kezemben
l�ngj�ban benne �gek �n...

L�pkedek bizonytalanul
t�maszt keresve, ott alul
�s mint aki j�rni tanul
�gy matatok arctalanul

Elnyel a m�ly, benne korgok
mint �res gyomor �hesen
bizonytalanul toporgok
s a csend csikordul �lesen

Hatalmass�ga �sszet�r
m�g is sz�k nekem ez a hely
egy gondolat, s a sz�, besz�d
�res poh�r, d�szes kehely

Mihaszna kincsek k�r�ttem
eltorlaszolj�k utamat
rejt�lyes �rnyak m�g�ttem
riadtan f�ltem magamat

Cipelem a dalt, a zen�t
ritmus�t �s a szenved�lyt
a sz�vem halk �zenet�t
s f�j� lelkemben a rem�nyt



M�r k�s�

�jra lement a nap,
M�g elhalv�nyult f�nyek
K�zt l�pkedem,
Hamvai a tegnapnak
M�r r�g nem lelem.

�t�lelt a csend,
S most szorongat,
�thatja l�nyem megf�radt,
Elal�lt b�s szeglet�t,
Nem hagyja a felejt�st.

B�bor es� zokog,
Kop�r terek k�zt
Megsz�nni l�tszik id�,
Azt �rzem, hogy m�r
T�lont�l k�s�...



F�j

�lom, vagy val�s�g
Hol lakik a J�s�g?
Odarep�lni lehet,
De a gonosz kinevet.

�j ruh�t magamnak varrtam,
Re� d�sz�l Csillagot raktam,
M�r r�g v�gytam rep�lni
A val�s�got elker�lni.

A sz�l a h�t�n hordozott,
Igy elkaptam egy Csillagot,
Azzal sz�rny n�lk�l rep�ltem
A val�s�got elker�ltem.

�lom, vagy val�s�g
Hol lakik a J�s�g?
Odarep�lni lehet
Ha a gonosz nem nevet.

- Kapaszkodj! Sz�lt a sz�l
M�r nem messze a c�l,
De kezem elf�radt,
Sz�vemre �gy j�tt a b�nat.

Csillagba kapaszkodtam
M�gis a f�ldre zuhantam
(S�rba hullott�l, mint halott)
- F�j! Elvesztettem a gy�ny�r� Csillagot.



S�r� szemek

�n sokat n�zek a s�r� szemekbe
S �jente magam is s�rok sokat
�s messze, zord s�t�t t�jak fel�l
Magamba sz�vom a b�natokat.

Mi messze jajlik v�rz� t�volokban,
Mind megtal�l �s mind olyan eny�m,
Hogy arcomat s�padtra komor�tja
S ifj� szememb�l is elfogy a f�ny.

Pedig Te, Kedves, itt vagy �s szeretlek,
Vir�ggal k�n' �vezni homlokom,
De ajkamon, l�sd, k�nnybef�l az �nek,
Ciprus vagyok �n minden s�rokon.

T�n elvesz�tlek �gy, hisz vannak v�gak,
Fel�dhajl�k �s k�nnyen nevet�k,
�n nem tudok, mert hallom, akik s�rnak,
�s egyre telnek, mind a temet�k.

L�sd, �gy vagyok, szomor� k�t szememmel,
Lelkem m�ly�n b�s dalok zengenek,
Kacag�sok, v�g j�t�kok hely�be,
Nem tudom �n, el�g-e ez Neked?

Mert jaj nekem, s�r� szemekbe n�ztem,
S most minden k�nny az �n szememben �g,
Mosolyogni meg k�zben elfeledtem...
Lehet-e engem �gy szeretni m�g?



Vigy�znak r�d

A napra b�ztalak:
forr� sz�v�ben megm�rtva magad
legy�l er�s, tiszta �s nem sebezhet�,
�vd amit szeretsz, �s ne feledd
ami j� �s emberi, az mindig �rthet�.
A holdat is megk�rlelem,
ha s�t�tbe s�llyed a vil�g,
legyen �lomba mes�l� dajka,
�gre festett, hajnalig f�nyl� vir�g.
R�b�zlak a csillagokra is:
vigy�zz�k �lomk�ped
ha alszol, sz�jenek sziv�rv�nyt
sz�ved f�l�,
s a reggel k�k f�gg�nye m�g� b�jva
less�k, k�sz�nts�k �bred�sed.